-
1 σοβεω
1) гнать, погонять(αἰπόλιον τῇ ῥάβδῳ Luc.)
2) распугивать, разгонять, отгонять(τὰς ὄρνεις Men.)
3) стирать, сметать, счищать(τέν κόνιν Xen.)
4) встряхивать, трясти(τὸν κάλαμον Arst.)
5) быстро двигать, кружить(πόδα ἐν κύκλῳ Arph.)
6) возбуждатьσεσοβημένος πρὸς δόξαν Plut. — горящий жаждой славы;
περὴ ὀργέν σεσοβημένος Sext. — распаленный гневом7) гордо проноситься, важно проходить(διὰ τῆς ἀγορᾶς Dem.; ἐν ὄχλῳ δορυφόρων Plut.)
8) мчаться, спешить(ἐς Ἄργος Luc.)
-
2 κάλαμος
ο1) см. καλάμι 1, 2, 3; 2) ист. перо (для письма);λαμβάνω τον κάλαμον ανά χείρας — взяться за перо;
§ οι εργάται τού κάλάμου — работники пера (о журналистах, писателях)
См. также в других словарях:
παραβάλλω — ΝΜΑ παραθέτω για σύγκριση, συγκρίνω, παραλληλίζω (α. «δεν μπορώ να παραβάλω την εργασία τους, γιατί είναι και τών δύο άριστη» β. «παραβαλόντες οὖν παρ ἀλλήλους σκεψώμεθα», Πλάτ.) μσν. αρχ. προσφέρω κάτι σε κάποιον ως δόλωμα για να τόν προσελκύσω… … Dictionary of Greek
CALAMAULES — Graece Καλαμαύλης, μόνανλος, qui unicam tibiam inflabat. Tibiarum enim materia antiquitus, harundines, an prima fuerit, incertum: ex offibus enim hinnuleorum primam omnium a Minerva factam esle, sunt qui tradant. Coeterum apud Veteres tibia… … Hofmann J. Lexicon universale
CALAMUS — I. CALAMUS Aromaticus, cuius mentio Ierem. c. 6. v. 20. Salmasio non nisi Indicus est, quem ideo Arabicum ac Syriacum nonnullis dici vult, quia ex India in Arabiam et Syriam advehebatur. Sed solum in India crevisle falsum, cum Mosis aevô Iudaeis… … Hofmann J. Lexicon universale
PLASMA — Graece πλάσμα, vox dicta est a Phonascis, quae sie eliquata et mollis esset, ut per omnes sonos intentionesque possetvariari, ut iscimus ex Quintiliano, l. 1. c. 8. (al. 14.) Eôdem sensu apud Persium, Sat. 1. v. 15. occurrit, in his verbis,… … Hofmann J. Lexicon universale
PLECTILIS Corona — apud Plautum Bacch. Actu. 1. Sc. 1. v. 37. Pro galea scaphium, pro insigni sit corona plectilis: a plectendo dicta est. Cuiusmodi coronae Graecis sunt ςτέφανοε πλεκτοὶ, Aeschylo ἄνθη πλεκτὰ; Homero Il. X. v. 469. πλεκτὴ ὠναδέσμη. Proprie autem… … Hofmann J. Lexicon universale
ηλακάτη — η (AM ἠλακάτη και ἠλεκάτη, Α δωρ. τ. ἠλακάτα και αιολ. τ. ἀλακάτα) 1. επιμήκης ράβδος στο άκρο τής οποίας προσδένεται η τούφα τού μαλλιού ή τού βαμβακιού που πρόκειται να γνεστεί, η ρόκα 2. ζωολ. γένος τελεόστεων ακανθοπτερύγιων ιχθύων που ζουν… … Dictionary of Greek